18 óra a levegőben? Magyar pilóta árulta el, milyen az élet a világ leghosszabb repülőútján
A kép csak illusztráció
Fotó: Skycolors, Shutterstock

2026-01-28

18 óra a levegőben? Magyar pilóta árulta el, milyen az élet a világ leghosszabb repülőútján

Sokan álmodoztunk már arról, hogy légiutas-kísérőnek vagy pilótának állunk, hiszen így munkánkon keresztül a világ legtávolabbi pontjaira is eljuthatunk. Habár ez kétségkívül vonzó, arról már kevesebb szó esik, hogy pontosan milyen egy hosszú távú járaton dolgozni. Kiss László nyugdíjazott pilóta 12 évig repült a világ legnagyobb géptípusával, általában meglehetősen hosszú távokon, most pedig azt is elárulta, milyen áldozatokkal jár munkaköre. 

Kiss Lászlónak gyerekkora óta szenvedélye a repülés. Pályafutását még a Malévnél kezdte, álma pedig az volt, hogy felkerüljön a hosszú távú utakra tervezett Boeing 777-esre. Idővel átigazolt a Qantashoz, amely légitársaságnál végül 12 évig vezette a gigantikus repülőtípust. Élete során rengeteg hosszú távú utat teljesített – ismerteti egy videóban a volt pilóta karrierútját az Aeropark Budapest. 

Image
Fotó: Izyan Sultanali, Unsplash

Az ilyen hosszú utak viszont teljesen mások, mint a rövidebb, európai járatok. Az ekkora gépeken dolgozó pilóták és légiutas-kísérők életére óriási hatással vannak az időzónák. Kiss „kedvence” volt például a Doha és Los Angeles közti útvonal, ami katari idő szerint reggel 8 órakor indult és 4 órára érkezett meg az amerikai városba. Ez bár nem hangzik rosszul, a valóságban a személyzetnek több mint 20 órás munkaidőt jelent. 

Amikor egy vagy két napunk van az adott helyen, akkor igyekszünk az indulási repülőtér időzónájában maradni, ami néha nagyon megzavarja a bioritmusunkat

– fejtette ki Kiss, aki azt is hozzátette, hogy az eltérő időzónák miatt a személyzet olykor konkrétan időutazik. Neki ez csupán egyszer sikerült, de például az amerikai pilóták számára nem ritkaság, hogy át kell lépniük a dátumválasztót, ami durván megkavarja a szervezetet.

 

Kiss leghosszabb útja a sokáig a világ leghosszabb útvonalának tartott Doha–Auckland volt, amelyet nagyjából 18 óra alatt sikerült megtennie. Persze ezt egyedül nem lehet teljesíteni.

Ilyenkor a légitársaságok kiegészítő személyzetet alkalmaznak: mindig van egy kapitányból és elsőtisztből álló „A-személyzet” és egy „B-személyzet”. Az előbbi felel a repülésért és ők szállnak fel, míg utóbbi az út közben segíti az ő pihenésüket. Így általában 2x4 óra nyugalom jut mindenkinek. 

Pihenni a Qatar Airways nagy gépein az üzleti osztály felett kialakított „szobában” tudnak. Itt a két ágy mellett foteleket is elhelyeztek, és még filmezni is lehet. 

Mindenesetre bármekkora kalandokat is tartogasson a hosszú távú repülés, ezt még Kiss szerint sem lehet örökké csinálni. Habár az utak közt a légitársaságok igyekeznek legalább 2-3 napos pihenőt biztosítani, elérkezik az a pont, amikor már egészségügyileg nem éri meg folytatni. 

A Boeing annak idején készített egy kutatást, ami kimutatta, hogy azok a pilóták, akik 50 éves koruk felett is repülnek, minden repüléssel töltött évvel átlagosan két évet veszítenek a várható élettartamukból 

– magyarázta el Kiss László, aki nagyjából 2,5 éve hagyta abba a szakmát. A videóban ezek az információk mellett rengeteg más érdekességet is elárul a pilóta a hosszú távú repülésről, így ha érdekel minket a téma, érdemes megnézni a teljes beszámolót. 

Kövessétek a közösségi csatornáinkat is, így nem maradtok le folyamatosan frissülő tartalmainkról: Drive Magazine néven ott vagyunk a TikTokon, az Instagramon, a YouTube-on és a Facebookon is!




még több Check-in