A szerelem ihlette – 5+1 lenyűgöző történet Magyarország legromantikusabb váráról

A Bory-vár története Bory Jenővel kezdődött: amikor az építész 1912-ben megvásárolta a területet, még csak egy borospince, egy présház, valamint némi szőlő és gyümölcsfa állt. Bory még abban az évben felhúzott egy lakást és fölötte egy műtermet, a vár építésébe viszont csak az első világháborút követően fogott bele. Az építkezést viszont teljesen egyedül vezette le, és egészen 1959-ben bekövetkező haláláig alakította és fejlesztette a komplexumot. Külön érdekesség, hogy a vár stílusát abszolút saját fantáziájára formálta, így az különböző jegyek keverékében született meg: vannak benne gótikus elemek, román stílusú boltívek, reneszánsz inspirációk és szecessziós díszítések is.

Bory azonban nemcsak tehetséges építész és szobrász volt, hanem költő is: a várban például több helyen is olvashatók saját versei. A legendák szerint viszont nem hagyott meg mindent a nyilvánosságnak, és több ponton is titkos üzeneteket rejtett el a falak között, egyesek pedig úgy gondolják, hogy a vár pincéje alatt rejtett alagutak futnak – mi több, a legendák néhány titkos szobára is kitérnek. Ezekről persze nem lehet tudni, de az tény, hogy az épület alatt ténylegesen kanyarognak alagutak, amelyek biztonsági okokból kerületek oda, amit később raktárként is használtak.

Az épületkomplexum egyik legjellegzetesebb pontjának egyértelműen az oszlopcsarnok számít, ahol szintén megmutatkozik Bory bohém stílusa. A 100 – valójában 103 – oszlopot változatos technikákkal és különböző stílusokban alkotta meg a művész, a folyosókon pedig a magyar történelem hősei, dalnokai, királyai és más hírességei sorakoznak. Vannak köztük gipszből, bronzból és márványból készült alkotások is, a leghíresebbnek viszont a Hitvesi szeretet szobra, amit Bory feleségéről mintázott. A szobor mellett Gustav Klimt festőművész A csók című alkotásának másai is felbukkannak, amiket carrarai márványból faragott ki Bory 1908-ban.

A szerelem pedig a legfontosabb alkotóeleme a csodálatos kastélynak: Bory Jenő a vár minden egyes részletet felesége iránti szerelmének kifejezéseként alkotta meg. Komócsin Ilonával tökéletes párost alkottak, ugyanis míg Bory szobrászként, addig Komócsin festőként dolgozott: a vár tulajdonképpen egyfajta művészeti szentélyként szolgált számukra, ahol egymás mellett tudtak alkotni. Komócsin munkáival tele van az egész vár, szinte nincs is olyan szoba, amelyet ne díszítenének a műalkotások. Maga Bory egyébként az alábbi módon beszélt az épületről: „Szerelmemnek építettem, és szobraimmal népesítettem be, hogy halálom után se maradjon egyedül”. Szintén kettejük csodás kapcsolatának állít emléket a Hűség Tornya, és a hagyomány szerint Bory itt tett örök hűségesküt feleségének.

Szintén érdekes pontja a Bory-várnak az elefántszobor, ami a belső udvarban, nem messze a központi résztől helyezkedik el. Bár magáról a szoborról kevés információ maradt fent, többféle elmélet is létezik arról, hogy miért került a várba, és milyen jelentéssel bírhat. Az egyik szerint az elefánt a kitartást, az erőt és a bölcsességet szimbolizálja, ilyen módon utalva Bory fáradhatatlan munkájára. Ugyanígy, elképzelhető, hogy az elefánt csak egy keleti szimbólum, hiszen Bory láthatóan gyakran vegyítette a különböző irányokat – az elefántok mindenesetre az ázsiai kultúrákban a szerencsét és a bölcsességet képviselik. Hasonlóképpen, az állatokat gyakran használják a hűség és a hosszú élet jelképeként, ami összecseng Bory és Komócsin szerelmi történetével.

Legendák ide vagy oda, az tény, hogy az elefánttal nem bántak kesztyűs kézzel az évek során: úgy tudni, hogy miután Bory megnyitotta a várat a látogatók előtt, azzal szerette volna megelőzni az épületrongálást, hogy megengedte vendégeknek, hogy az elefántra firkáljanak. Mi több, az elefántnak kellett viselnie az unokák kreativitását is, akik számára Bory egy külön játékot is kitalált: az volt a feladatuk, hogy számolják meg, hány aláírást látnak a fenekén.