Meg tudnád fizetni a túlélésed egy atomháború esetén?

A hidegháború idején Európában mindenfelé épültek föld alatti menedékek, a berlini fal leomlása után azonban ezek nagy része bezárult, átalakult múzeummá, vagy egyszerűen elhagyatott lett.

A Subterranea Britannica bunkerkutató csoport adatai szerint például az Egyesült Királyságban egykor több mint 280 atombunker állt készenlétben, mára azonban csak néhány maradt fenn. A legtöbb bunker eredeti szerkezetét ma már nem is lehet helyreállítani, ráadásul a hidegháborúban készült tervrajzok sem nyújtanának védelmet a modern nukleáris fegyverek ellen. Simona Bravaglieri bunkerkutató úgy véli, hogy bár a legtöbb régi menedékhelyet természeti katasztrófák vagy klímavészhelyzet során ismét lehetne használni, katonai célokat már kevésbé tudnának betölteni. 

Az Euronews szerint az orosz–ukrán háború következtében ismét fellendült a kereslet a magánbunkerek iránt, ezek azonban korántsem számítanak olcsó beruházásnak. A legalsó kategóriás, legfeljebb 10 négyzetméteres bunkerek négyzetméterenként 3–5 ezer euróba kerülnek, vagyis összesen nagyjából 1–2 millió forintba. Cserébe a gyártók nukleáris, biológiai és vegyi támadások elleni védelmet ígérnek.

Amennyiben viszont egy kicsit több kényelemre vágynánk, ennél jóval magasabb összegekkel kell kalkulálnunk. Olaszországban például az Il Mio Bunker által kínált, 140 négyzetméteres, tévével és összkomforttal ellátott bunkerért egymillió eurót, tehát közel 390 millió forintot kérnek, míg az Egyesült Királyságban a Burrowed LTD által előgyártott föld alatti, legfeljebb 16 méter hosszú, önfenntartó menedékotthonok ára 181 ezer euróról, azaz 70,5 millió forintról indulnak. 

Németországban a BunkerBauer 9,6 négyzetméteres bunkerét 79 ezer euróért (közel 31 millió forintért) kínálja, Svédországban pedig egy 54 négyzetméteres, hatszemélyes menedéket nagyjából 170 ezer euróért (kb. 66 millió forintért) építenek nekünk. 

Az európai országok közül Svájc rendelkezik a legkiterjedtebb nukleáris menedékhálózattal, de mindehhez az is hozzátartozik, hogy az ország törvényben garantálta, hogy minden állampolgárnak hozzáférhető valamilyen menedék. Mióta nagyjából 60 éve megalkották a jogszabályt, az országban megközelítőleg kilencezer nyilvános menedékhely és mintegy 360 ezer privát bunker készült, amelyek így körülbelül 9,3 millió embert képesek befogadni. Összesítve egy-egy épületbe 200-5000 ember férne el. 

Svájc mellett Svédország is komoly figyelmet szentel a nukleáris felkészültségnek: az országban jelenleg körülbelül 64 ezer menedékhely található, amelyek összesen 7 millió embernek tudnának védelmet biztosítani vészhelyzet esetén. A legnagyobb ezek közül a stockholmi Klara menedékhely, amely akár nyolcezer főt is képes befogadni háborús időszakban.

Hasonlóan kiterjedt bunkerhálózattal rendelkezik Finnország: 2022-es adatok szerint – még azelőtt, hogy az ország csatlakozott volna a NATO-hoz – a finneknél 50 500 atomtámadás elleni menedék állt rendelkezésre, amelyek 85%-a magántulajdonban áll.