2026-04-16
6 gyönyörű olasz tengerpart, ami olcsóbb és nyugodtabb, mint az Amalfi-part
Az Amalfi-part az egyik legismertebb olasz tengerparti úti cél, amelyet sokan a mediterrán életérzés esszenciájaként emlegetnek. A valóság azonban egyre gyakrabban zsúfolt utcákat, nehezen foglalható szállásokat és magas árakat jelent. Aki hasonló hangulatot keres, de elkerülné a tömeget, annak érdemes kicsit távolabb néznie, mert Olaszország partvidéke tele van kevésbé ismert, mégis hasonlóan látványos helyekkel.
Néhány órával Amalfitól délre húzódik Cilento partvidéke, ahol a sziklás öblök és kristálytiszta víz mellé valódi, turistáktól kevésbé érintett élet társul. A térség egy UNESCO-védett nemzeti park része, így a táj érintetlenebb, mint a népszerűbb szomszédos régiókban. Cala Bianca vagy Cala degli Infreschi csendes strandjai, valamint Agropoli és Acciaroli dombtetős falvai remekül visszatükrözik, milyen lehetett Dél-Olaszország évtizedekkel ezelőtt.
A Róma és Nápoly között fekvő Ponza szigete az olaszok egyik kedvenc nyári menedéke, mégis ritkán szerepel a nemzetközi toplistákon. Homokos partok helyett meredek sziklafalak, rejtett öblök és tengeri barlangok váltják egymást. A partvonal felfedezésének legjobb módja egy egész napos hajókázás, amikor a víz színe a mélykéktől a türkizig változik. A római kori ciszternák pedig külön történeti réteget adnak a szigethez.
A Ligúr-tenger partján fekvő halászfalu első pillantásra a Cinque Terre településeit idézi: pasztellszínű házak sorakoznak a víz mentén. A különbség az, hogy itt jóval kevesebb a turista. A kavicsos strandok tiszták és tágasabbak, az éttermekben pedig valóban friss tengeri fogások kerülnek az asztalra. A pesto alla genovese és a frissen sült focaccia pedig kötelező kóstolnivaló.
Capri és Ischia árnyékában Procida sokáig megőrizte visszafogott karakterét. A kikötőben ringó halászhajók, az épületek között kifeszített szárítókötél és a lassabb tempó egy korábbi korszakot idéz. Marina Corricella színes házsora a sziget ikonikus látványa, míg a magasabban fekvő Terra Murata faluból az egész öböl belátható. Itt ugyan kevesebb a látványosság, de az olasz életérzés minden utcasarkon visszaköszön.
A csizma legalsó csücskében elterülő partvidéken bukkanunk Tropeára, amely szinte lebeg a tenger fölött: világos szikláiról mélykék vízre és hosszú, finom homokos strandokra nyílik kilátás. A történelmi városrészben szűk, kanyargó utcák vezetnek apró kávézókhoz és napfényes terekhez, miközben a sziklára épült Santa Maria dell’Isola templom minden szögből meghatározza a látképet. Az éttermekben a frissen fogott halak mellett a régió jellegzetes ízei dominálnak: a karakteres, csípős ’nduja és a helyi, édeskés vöröshagyma szinte minden fogásban megjelenik.
Toszkána déli részén található ez a félsziget, amely egykor sziget volt, ma pedig már homoknyelvek kötik a szárazföldhöz.Itt az egymásba érő városkák helyett kanyargó utak, fenyőerdők és rejtett öblök határozzák meg a tájat. Cala del Gesso egy meredek ösvényen közelíthető meg, de a kevesebb látogató miatt a fáradság bőven megtérül. A két nagyobb település, Porto Santo Stefano és Porto Ercole eltérő hangulatot kínál: az egyik élénkebb kikötőváros, a másik lassabb, történelmi hangulatú.
Olvasd el ezt is!
Kövessétek a közösségi csatornáinkat is, így nem maradtok le folyamatosan frissülő tartalmainkról: Drive Magazine néven ott vagyunk a TikTokon, az Instagramon, a YouTube-on és a Facebookon is!
