1600 éve gyűri a természet, de egy rozsdafolt sincs ezen a hihetetlen vasoszlopon
A Kuvval-ul-Islam vasoszlopja, Új-Delhi, India
Fotó: b-hide the scene, Shutterstock

2025-06-01

1600 éve gyűri a természet, de egy rozsdafolt sincs ezen a hihetetlen vasoszlopon

A vasból készült kerítések tulajdonosai pontosan tudják: az időjárás még a legellenállóbb anyagokat sem kíméli. Éppen ezért ejti ámulatba az egész világot Új-Delhi rejtélyes építménye, a Kutub komplexumban álló, több mint 1600 éves, 7,2 méter magas vasoszlop, amely az évszázadok során sem mutatta a rozsdásodás legkisebb jelét sem. De mi a titka az ősi szerkezetnek?

India északi részén, Új-Delhi déli oldalán találjuk meg az UNESCO világörökségekhez tartozó Kutub Minár minaretet. Kutub épületegyütteséhez viszont tartozik egy más szempontból érdekes építmény is: a Kuvval-ul-Islam mecset udvarán magasodó oszlopot valamikor a 10. és a 13. század között húzták fel, és annak ellenére, hogy az egész szerkezete vasból készült, azóta sem láthatunk rajta egyetlen rozsdafoltot – pedig a forró indiai napsütés és az eső egyaránt ellene dolgozik.

Image
A Kuvval-ul-Islam vasoszlopja, Új-Delhi, India
Fotó: C C Lathish, Shutterstock

Persze gondolhatnánk, hogy az Eiffel-torony és a hozzá hasonló vasépítmények is kiállták az idő vasfogát, ám ezeket jellemzően egy olyan speciális festékkel kezelik, ami meggátolja a rozsdásodást. Az ősi indiai oszlopon viszont értelemszerűen még nem alkalmaztak ilyen technikákat, éppen emiatt is vizsgálta rejtélyét tudósok sokasága az elmúlt évszázadban.

Image
A Kuvval-ul-Islam vasoszlopja, Új-Delhi, India
Fotó: Ankit M, Shutterstock
Az oszlop titkára végül csak 2003-ban bukkant rá az Indiai Tudományintézet (IIT): munkatársaik ugyanis rájöttek, hogy a szerkezet meglepően sok foszfort tartalmaz, azonban a modern vassal ellentétben alig van benne kén vagy magnézium.

Mint a Current Science folyóirítban is kifejtették, oszlop strapabírásához továbbá egy régi, ma már nem alkalmazott technológia, az úgynevezett kovácshegesztés is hozzájárult. Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy mielőtt elkezdték volna kalapálni a vasat, azt jelentősen felhevítették, ennek köszönhetően pedig a foszfortartalma nem csökkent. A magas foszfortartalom, illetve az alacsony mésztartalom ezután lehetővé tette, hogy egy vasból, oxigénből és hidrogénből álló réteg („misawite”) képződjön az oszlop felületén, ami további védelmet biztosított számára a rozsdásodás ellen.

(Forrás: CNN)

Kövessétek a közösségi csatornáinkat is, így nem maradtok le folyamatosan frissülő tartalmainkról: Drive Magazine néven ott vagyunk a TikTokon, az Instagramon, a YouTube-on és a Facebookon is!




még több Tech