2026-03-04
Valaha Anglia egyik legmérgezőbb partja volt, ma kincseket keresnek rajta
Az Egyesült Királyság keleti partján fekvő Blast Beachről ma már nehéz lenne megmondani, hogy egykor az ország legszennyezettebb tengerpartjai közé tartozott. Területén az ipari fellendülés időszakában több bánya és gyár működött, ám egy átfogó projektnek köszönhetően sikerült teljesen megfordítani a sorsát.
A Newcastle upon Tyne közelében fekvő Seaham a szénbányáknak köszönhetően egykor virágzó bányaváros volt. A településen öntödék, téglagyárak, dokkok, vasúti létesítmények és szénraktárak működtek, a gazdaságot elsősorban a szén- és a vasipar húzta, de jelentős szerepet játszott a tégla- és az üveggyártás is.
A part fölé magasodó sziklákról tonnaszám zúdult alá a törmelék és a salak, sőt Seaham néhány „sziklája” valójában nem is természetes képződmény volt, hanem mesterséges salakhalmokból kialakított domb.
A ma Blast Beachként ismert terület mindezek miatt évtizedeken át tiltott zónának számított, és az Egyesült Királyság legszennyezettebb partjai közé tartozott. Több millió tonnányi ipari hulladék borította a partszakaszt, a tenger pedig annyira szennyezetté vált, hogy a víz még kilométerekkel távolabb is elszíneződött.
A kilencvenes években azonban fordulat következett: a kormány elindította a Turning the Tide nevű projektet, amelynek célja az volt, hogy új életet adjon a megtépázott seahami partszakasznak.
A 10 millió fontos beruházás során eltávolították a bányászati hulladék nagy részét, lebontották az elhagyatott ipari létesítményeket, és megkezdték a víz és a környező területek folyamatos monitorozását. A rehabilitáció részeként fákat és cserjéket telepítettek, túraösvényeket alakítottak ki, a város pedig még egy golfpályával is gazdagodott.
Mint korábban is említettük, Seaham történetében az üveggyártás is meghatározó szerepet játszott. John Candlish vállalkozó 1853-ban alapította meg itt a Londonderry Bottleworks üveggyárat, amely a többi üzemhez hasonlóan a tengerbe juttatta hulladékát.
A „kristályokat” az árapály rendszeresen a partra mossa, így manapság számos kincskeresővel találkozhatunk, akik türelmesen várják, hogy rátaláljanak egy-egy különösen szép darabra.
A rehabilitáció ugyanakkor nem tüntette el teljesen a múlt nyomait. Heves esőzések idején helyenként ma is rozsdavörös pocsolyák jelennek meg, amelyek az ipari korszak örökségére emlékeztetnek.
(Forrás: Express)
Olvasd el ezt is!
Kövessétek a közösségi csatornáinkat is, így nem maradtok le folyamatosan frissülő tartalmainkról: Drive Magazine néven ott vagyunk a TikTokon, az Instagramon, a YouTube-on és a Facebookon is!
