Európa egyik legkülönlegesebb városa a föld alá épült
A Kone Oyj 350 méter mély, aktív mészkőbányában működő föld alatti liftlaborjának látogatói tere Tytyriben, Helsinki közelében.
Fotó: Roni Rekomaa / Bloomberg via Getty Images

2025-12-16

Európa egyik legkülönlegesebb városa a föld alá épült

Kevesen tudják, de a világ egyik legboldogabb országa  alatt egy kiterjedt bunkerrendszer húzódik. Az Asematunneli néven ismert, mintegy 200 kilométer hosszú föld alatti hálózat Helsinki alatt fut, és rendkívüli helyzetekben akár 5 millió ember befogadására is alkalmas. Bár eredetileg védelmi céllal épült, ma már a város mindennapi életének részeként működik, üzletekkel és szolgáltatásokkal, szinte egy föld alatti bevásárlóközpontként.

 

Helsinki városának egyik legkülönlegesebb pontja az Asematunneli néven ismert föld alatti bunkerhálózat. A komplexum építése még a második világháború idején kezdődött, infrastruktúrája azonban igazán a hidegháborús években fejlődött ki. Finnország ugyan a nyugati hatalmak oldalán állt, a Szovjetunió közelsége miatt a biztonság kérdése kiemelt jelentőséggel bírt. Ekkor alakították ki azokat a föld alatti bunkereket, amelyek rendkívüli helyzetekben, például nukleáris támadás esetén menedékként szolgálhattak a lakosság számára. Ez magában foglalta a korszerű szellőzőrendszereket, az önálló vízellátást és a légszűrő berendezéseket is.

Ennek eredményeként jött létre egy hatalmas, mintegy ötezer bombabiztos menedékhelyből és több mint ötvenezer bunkerből álló rendszer, amely szükség esetén akár ötmillió ember befogadására is alkalmas.

Az évek múlásával a nukleáris fenyegetettség kockázata csökkent, Helsinki pedig új szerepet talált a föld alatti tereknek. A folyamatosan növekvő népesség és az urbanizáció hatására egyre több funkciót kellett a felszín alá helyezni, amihez átfogó mestertervre volt szükség. Finnország így hozta létre a világ egyik legátfogóbb föld alatti fejlesztési koncepcióját, amely nemcsak a közlekedést és a tereket szabályozta, hanem az itt kialakított létesítmények funkcióit is meghatározta. A gránitos alapkőzet ideális adottságot biztosított a munkához: a mérnökök a geotermikus rendszerekre alapozták a fűtést, a tengervíz hasznosítása pedig a hatékony energiagazdálkodást segíti.

Ennek köszönhetően a bunkerrendszer mára Helsinki infrastruktúrájának egyik meghatározó elemévé vált, a tömegközlekedés, a kereskedelem és a kulturális élet területén egyaránt.

Ma például az egyik bunkerben működik az Amos Rex Modern Művészeti Múzeum, egy másikban pedig a Musiikkitalo zeneművészeti központ kapott helyet. A város északi része alatt találjuk a sziklákba vájt Temppeliaukio-templomot, de emellett egy nagy sportközpont (Arena Center Hakaniemi), egy játszótér (Leikkiluola), valamint egy teljes föld alatti uszoda (Itäkeskus) is része a hálózatnak.

A rendszerhez kapcsolódik Helsinki metróhálózatának egy szakasza is, és itt található a város egyik legnagyobb bevásárlóközpontja, a Kamppi Centre. A komplexumban parkolók és egy buszterminál is működik, amely gyalogos alagutakon keresztül kapcsolódik további bevásárlóközpontokhoz, például a Forumhoz és a Rautatientunnelihez. Ezek az alagutak gyakorlatilag föld alatti utcákként funkcionálnak: mosdók, padok, hirdetőtáblák és szemetesek is helyet kaptak bennük.

A bunkerhálózat egyes részei ma már vezetett túrák keretében is látogathatók, így ha Finnország fővárosába utazunk, érdemes ezt a kevéssé ismert, mégis lenyűgöző világot is felfedezni.

(Források: Mistosite, Express)

Kövessétek a közösségi csatornáinkat is, így nem maradtok le folyamatosan frissülő tartalmainkról: Drive Magazine néven ott vagyunk a TikTokon, az Instagramon, a YouTube-on és a Facebookon is!