Az osztrák Alpok rejtett gyöngyszeme, amely a világ négy sarkába repít el

A Budapesttől autóval nagyjából hat órányira fekvő Turracher Höhét három kristálytiszta tó, a Turracher See, a Schwarzsee és a  Grünsee tesz különlegessé. A terület Karintia és Stájerország határán fekszik, így gyakorlatilag egyszerre tartozik mindkét tartomány legszebb vidékei közé. Ezen a hegyvidéken helyezkedik el a környék legikonikusabb szállodája, a Hotel Hochschober, ami a helyiek és a rendszeresen visszatérő vendégek körében szinte fogalommá vált, gyakorlatilag olyan, mint egy osztrák Hilton: mindenki ismeri, és a neve egyet jelent a minőséggel.

A bejárat aprólékosan megtervezett részletei már az első pillanatban sejtetik, hogy itt úgy a relaxálás, a feltöltődés, mint az aktív pihenés áll a középpontban. Ezért akár egy hétvégére, akár hosszabb időre érkezünk, garantáltan felejthetetlen emlékekkel távozunk. Mielőtt elmesélnénk, hogyan telt az itt töltött három napunk, érdemes néhány szót ejteni a szálloda történetéről, ami önmagában is izgalmas.

A Leeb család közel egy évszázada, 1929-ben nyitotta meg az akkor még aprócska fogadót, amelyet a harmincas években bővítettek hotellé. A második világháborúban a házaspár egyetlen fiúgyermeke életét vesztette, így nem maradt örökös, aki továbbvihette volna a családi vállalkozást. A házaspár később örökbe fogadott egy fiút, aki bejárta a világot, majd hazatérve új életet lehelt a hotelbe. Így született meg a Hochschober ma ismert sokszínű és vendégcentrikus arculata, ahol minden részlet a kényelem és a kikapcsolódás szolgálatában áll.

Az itt töltött idő alatt megismerhetjük és élvezhetjük a szálloda ún. négy kultúrkörének fantasztikus kínálatát, így például a távol-keleti kultúrát az ország egyetlen autentikus Kína-tornyában, ahol hagyományos teákat keverhetünk és kóstolhatunk. Kipróbálhatjuk az északi életstílust a szaunavilágban, elmerülhetünk a keleti hamam hangulatában, és átélhetjük a mediterrán életérzést a tófürdő és a wellnessmedencék révén.

A szálloda egész évben elképesztő mennyiségű, javarészt ingyenes programot kínál – jóga, teakóstolás, madárles és még sok más. Az első napunkon (a bőség zavarában) végül az ötezer négyzetméteren elterülő szaunavilág felfedezése mellett döntöttünk, de hamar rájöttünk, hogy egyetlen nap alatt csak a töredékét tudjuk bejárni. Első állomásunk a Turrachi-tóból leválasztott, 28–30 Celsius-fokra fűtött, egyedülálló, ún. „Seebad”, azaz tófürdő volt, ahol elmerülve azonnal megfeledkeztünk az igencsak kellemetlen és hideg időről.

Nem mellesleg a látvány sem utolsó: körülöttünk az ég felé magasodó hegyek és cirbolyaerdők (itt található Ausztria legnagyobb egybefüggő cirbolyaerdeje) békés, megnyugtató atmoszférát teremtenek.

Ha átfázunk, pillanatok alatt felmelegedhetünk az egymás után sorakozó beltéri szaunák egyikében. A panorámaszaunában a hegyek látványa kíséri a pihenést, a bioszauna lágy hője megnyugtat, a fűszeres szaunában az aromák az érzékekre hatnak, míg a kelta-kályhás szauna különleges fűtési technikája egyszerre energizál és lazít. A választék olyan bőséges, hogy még a gyakorlott szaunázók számára is tartogat meglepetéseket.

A második napon újra a wellness felé indultunk, ezúttal az orientális részlegbe. Aki szereti a budapesti törökfürdők hangulatát, annak a Hochschober hamamja igazi különlegesség lesz, hiszen az 1998-ban, keleti szakértők bevonásával épült létesítmény az Alpok egyetlen autentikus fürdőháza. Belépve egy másik világba csöppentünk: a megszokott fehér törülköző helyett színes vászonlepedő várja a gőzölni vágyókat. Ha eleinte nem is értjük pontosan, mit és hogyan kellene használnunk, a hamammester készségesen vezet végig a teljes procedúrán, így minden percet ki tudunk élvezni.

A néhol lágyabb, néhol erőteljesebb intenzitású gőzfürdők aromái mind más élményt nyújtanak, miközben a hagyományos mozdulatokat és rituálékat követve valóban feltöltődtünk. Leginkább a szultánszoba nyerte el a tetszésünket, ahol török csemegék és tea kíséretében pihentünk meg. A törökfürdő azért is vált személyes kedvencünkké, mert itt tényleg le lehet lassulni: a hangulat egyszerre nyugtató és frissítő, így tökéletes azoknak is, akik nem kedvelik a forró szaunákat, de vágynak a testi-lelki megújulásra.

A harmadik, egyben utolsó napunkon a környéket is felfedeztük – és milyen jól tettük! Az addig ködös idő kitisztult, így végig élvezhettük a panorámát. A három tóhoz vezető túraútvonal nem véletlenül a helyiek és a turisták egyik kedvence: az ösvények változatosak, néhol mocsarasak, máshol sziklásak, vagy épp legelő tehenekkel tarkított réteken vezetnek. A térség ezért rendkívül népszerű is, de ha eldugottabb útvonalat keresünk, szinte végtelen számú túraösvény közül választhatunk – mi két kört is bejártunk egy délelőtt alatt.

Ezt követően, ha az időjárási viszonyok engedik, érdemes felvonóval feljutni a 2000 méteren fekvő hegyre is, ahol további, különböző nehézségű útvonalakat fedezhetünk fel. Bármelyik irányba indulunk, az biztos, hogy páratlan kilátás tárul majd elénk. Fontos azonban megfogadni a táblák figyelmeztetését: ne térjünk le a kijelölt ösvényekről, mert a terep könnyen megtévesztő lehet. A túra után kifejezetten jól esett visszatérni a hamamba, hiszen a forró gőz és az illatok egészen más élményt adtak a hidegben tett barangolás után. Nem véletlen, hogy a helyiek is ezt a sorrendet javasolják: előbb a természet, aztán a wellness.

Összességében, a Hochschober Hotel nemcsak lenyűgöző szolgáltatásai és gasztronómiája miatt különleges (a svédasztalos reggelik és az ötfogásos gourmet vacsorák önmagukban egy külön beszámolót érdemelnének), hanem az aprólékos figyelem miatt is, amellyel minden részletet megterveztek. A wellnessben szemüvegtartók, a hamamban fapapucsok biztosítják a kényelmet a csúszós padlón, a szobákban pedig bontófésű várja a vendégeket. Ezek olyan apróságok, amelyek rengeteget számítanak a vendégélményben. Aki valódi kikapcsolódásra vágyik, de közben aktívan is töltené a napjait, annak a Hochschober Hotel tökéletes választás.

Szöveg: Csáka Eszter