Valójában már rég nem Tokió a világ legnépesebb városa

A World Urbanisation Prospects 2025 nevű jelentés szerint az indonéz fővárosban 42 millióan élnek, így Jakarta megelőzte Tokiót, és átvette a világ legnépesebb városának címét. A második helyre Dakka került 37 millió lakossal, míg Tokió – amely a vizsgálatban három szomszédos prefektúrával együtt szerepel – 33 millióval már csak harmadik. Ez éles váltás a 2018-as ENSZ-jelentéshez képest, amelyben Tokió állt az élen 37 milliós lakossággal.

A változás hátterében az ENSZ új módszertana állhat, amely egységesebben kategorizálja a városokat, településeket és vidéki területeket. „Korábban az ENSZ olyan adatokat használt, amelyeket az egyes országok teljesen eltérő módon határoztak meg. Emiatt Tokió gyakran előnyt élvezett a rangsorokban" – magyarázta Patrick Gerland, az ENSZ népesedési becslésekkel foglalkozó részlegének vezetője. Az új módszer viszont minden várost ugyanazok alapján a szabályok alapján vizsgál, így nemzetközileg összehasonlíthatóbb és igazságosabb képet ad arról, mekkora egy-egy városi terület.

A jelentés az urbanizáció folyamatára is felhívja a figyelmet. 1950 óta ugyanis megduplázódott a városokban élők száma. Akkor még a Föld 2,5 milliárd lakosának 20 százaléka lakott városban, míg ma már a bolygó 8,2 milliárd lakójának közel fele. 2050-re a globális népességnövekedés kétharmada várhatóan a városokban jelenik majd meg, a fennmaradó egyharmad pedig a kisebb településeken él majd. A vizsgálat szerint ekkorra már könnyen lehet, hogy Banglades fővárosa, Dakka lesz a legnépesebb település 52,1 millió lakossal.

A The Guardian szerint „megavárosok" száma is jelentősen nőtt. 1975-ben még összesen csak nyolc volt belőlük, 2025-ben viszont már 33 éri el a legalább 10 milliós lakosságot. A tíz legnépesebb között kilenc ázsiai város található, köztük Jakarta, Dhaka és Tokió mellett Új-Delhi, Sanghaj, Kanton, Manila, Kalkutta és Szöul is ide tartozik. A top tízes lista egyetlen kivétele Kairó.

Bár ezek óriási számok, Li Junhia, az ENSZ gazdasági és szociális ügyekért felelős főtitkárhelyettese emlékeztet arra, hogy az urbanizáció előnyökkel is járhat. Ha jól kezelik a jelenséget, az a klímavédelem, a gazdasági fejlődés és a társadalmi egyenlőtlenségek elsimításának terén is támogatást adhat.

A jelentés Tokió térségét is részletesebben vizsgálta. A japán főváros 33 millió lakosa ugyanis egy több prefektúrára kiterjedő régióban él, amely magába foglalja Saitamát, Chibát és Kanagawát is – utóbbi Yokohamával, amely önmagában 3,7 millió lakos számlál. Az új kritériumok szerint Tokió nagyvárosi térsége valójában 2010-ig volt a világ legnépesebbje, ekkor előzte meg Jakarta.

Érdekesség, hogy bár a teljes tokiói régió az elmúlt években a japán demográfiai trendekhez hasonlóan enyhe népességcsökkenést mutat, a városmag épp ellenkező pályán halad. A 23 speciális kerületet és 26 kisebb várost magában foglaló területen ma több mint 14 millió ember él, szemben a tíz évvel ezelőtti 13,2 millióval. A pandémia idején ugyan kevesebben költöztek Tokióba, de ez azóta az ellenkezőjére fordult.

A japán belügyminisztérium közleménye szerint a magvárosba főként fiatalok érkeznek a munka- és tanulási lehetőségek miatt. Ezzel ellentétében a Time Out cikke szerint az elöregedő társadalom következményei Tokióban is érzékelhetőek lesznek. Az évszázad közepére mintegy 2,7 millióval kevesebb lakosa lehet a japán fővárosnak.

A városok terjeszkedése sokakban a jólétet és a gazdasági növekedést idézi fel, Jakarta egyre nehezebben bír el ennyi lakossal. A földrengéseknek kitett indonéz főváros gyakran küzd áradásokkal, túlzsúfoltsággal, és süllyedéssel is. Jól példázza a város nehéz helyzetét az is, hogy a levegő minősége kritikus, különösen a gyárak, a közlekedés és a nukleáris erőművek miatt. Emellett az utcákat patkányok lepik el, amely higiénia aggályokat is felvet.

Mindezek ellenére Jakarta egy másik globális listára is felkerült, amely már jóval pozitívabb képet fest az ott élők mindennapjairól. A megaváros a 20 legboldogabb város között a 18. helyet szerzte meg világszinten.