A hegyek és nomádok országa: ezért érdemes Kirgizisztánba utazni

Ritka, hogy egy természeti csodákban bővelkedő ország annyira a háttérbe szoruljon, mint Kirgizisztán. Az ország területének több mint 90 százalékát hegyvidék borítja, így szinte minden irányban havas csúcsok, szédítően mély szurdokok és gleccserekből táplált tavak tárulnak fel. A Tien-san hegység vonulatai között három hétezres csúcs magasodik, emellett mintegy huszonöt hatezer méter feletti hegy emelkedik itt.

Bár ezek a régiók az örök hó vidékei, ahol szinte sarkvidéki klíma uralkodik, az ország többi részén júniustól szeptemberig kellemes, nagyjából 12–25 fok közötti hőmérséklet és sok napsütés fogadja az utazókat, ami ideális a felfedezéshez. Nem véletlen, hogy a térség régóta a hegymászók és a hosszú túrák kedvelt terepe.

Látnivalóból nincs hiány. A 7 millió lakosú ország egyik legismertebb természeti látványossága az Isszik-köl, amely a világ egyik legnagyobb magashegyi tava. Környéke a kirgiz turizmus egyik központja, de még itt is könnyű olyan partszakaszokat találni, ahol alig akad látogató. Nyáron itt akár a 30-32 fok sem szokatlan.

A hegyvidéki tájak mellett az ország egyik legnagyobb vonzereje a nomád kultúra. A kirgiz életmódot ma is erősen meghatározza a vándorló állattartás: nyáron sok család a magaslati legelőkre költözik, ahol jurtákban élnek, és lovakat, juhokat vagy jakokat legeltetnek. Külföldiként mi is megszállhatunk ezekben a táborokban, ahol megkóstolhatjuk a nemzeti ételeket, például a főtt húsból és tésztából álló beshbarmakot vagy a kumis nevű erjesztett kancatejet, és közelebb kerülhetünk a lovaglás, a sasvadászat vagy a nemezszőnyegek készítésének hagyományaihoz is.

Az utazás ráadásul kevésbé bonyolult, mint elsőre gondolnánk. Magyarországról ugyan jelenleg nincs közvetlen járat, de egy átszállással könnyen elérhető az ország még szovjet időket idéző, ugyanakkor egyre modernebb fővárosa, Biskek. Az út általában 8-12 órát vesz igénybe, egyirányú repülőjegyeket pedig már nagyjából 80 ezer forint körül is találni, így az oda-vissza utazás gyakran 200 ezer forint alatt is megoldható. Az ottani árak pedig meglepően kedvezőek: egy egyszerű éttermi étkezés átszámolva 2-4 ezer, míg egy szállás éjszakánként 5-15 ezer forintnyi kirgiz szomba kerül.

Ahogy az Euronews is írja, Kirgizisztán több mint hatvan ország turistái számára vízummentes, így magyarként akár 30 napig is szabadon tartózkodhatunk az országban. A modern körülmények hiányától sem kell tartani: repülőtereket újítanak fel, javítják az úthálózatot, bővítik a szálláslehetőségeket, és a turizmusnak köszönhetően a közbiztonság is folyamatosan javul. Mindez egy 2030-ig szóló fenntartható idegenforgalmi fejlesztési program része.