Szívd magadba a kultúrát: 7 ingyenes program és látnivaló Nápolyban, amit vétek kihagyni

Habár Nápoly tele van olyan híres múzeumokkal, amelyekért abszolút megéri kifizetni a belépőt, egy kis kultúráért nem muszáj pénzt kiadni. Az óváros már önmagában egy élő múzeum, ahol a görög romoktól kezdve a díszes épületekig, a művészet szinte minden utcán megjelenik: sétáljunk el középkori San Lorenzo Maggiore bazilika mellett, vessünk például egy pillantást a Chiesa del Gesù Nuovo templomra vagy csodáljuk meg a Santa Chiara kolostort. Egy titkos élményért viszont keressük fel az impozáns Nápolyi II. Frigyes Egyetem meseszép kertjét, a Giardino di San Marcellinót. 

Ugyan ez nem teljesen ingyenes, mivel a jegyért 1,8 eurót kérnek, a Toledo metróállomás meglátogatásától nem fog panaszkodni a pénztárcánk. Az elképesztő, futurisztikus állomást egy Òscar Tusquets Blanca nevű dizájner tervezte, és egyike Nápoly művészeti megállóinak (art stations). A falak tele vannak nápolyi stílusú festményekkel és különböző (fény)installációkkal, így egy kis utazással már úgy érezhetjük, mintha egy múzeumban lennénk.

Nápoly Chiaia-negyedét elsősorban az elegáns butikokról és kifinomult galériáiról ismerhetik. A városrész meglátogatása pedig felér egy kiállítással, hiszen errefelé rengeteg szecessziós épületet láthatunk: sétáljunk végig a Piazza Amedeo és a Piazza dei Martiri között – gyaloglás közben kukkantsunk bele a divatüzletekbe, az apró művészeti galériákba és ha szerencsések vagyunk, egy udvarias kérést követően a Palazzo Mannajuolo pazar lépcsősorához is felenged majd minket a portás. A Chiaia-negyed továbbá aperitifbárjairól is híres, így érdemes a délutáni órákra időzítenünk a programot.

A Sant’Elmo kastélynak otthont adó Vomero Nápoly dombvidékes része, ahova alapvetően egy siklóval juthatunk fel – bár mindkét látnivalóért fizetnünk kell valamennyit, a közeli Piazza Largo San Martino ugyanolyan szép panorámát ígér. Miután megtöltöttük galériánkat szebbnél szebb fotókkal, vegyük az irányt a Via Annibale Caccavello és a Gradini del Petraio utcák felé, ahol a nyüzsgés találkozik a klasszikus olaszos városképpel.

Vomerót nemcsak a fentiekért ajánlott meglátogatni, hiszen itt található a gyönyörű 19. századi Villa Floridiana is. Ez ma a kiterjedt kerámiagyűjteményéről ismert Museo Duca di Martinának ad otthont, aminek meglátogatásáért persze pénzt kérnek, ám a villa buja kertjét teljesen díjmentesen járhatjuk be. Miután ebédre elfogyasztottunk egy tökéletes nápolyi pizzát, ragadjunk egy könyvet és a dolce far niente (édes semmittevés) jegyében feküdjünk le a fűbe egy délutáni sziesztára. A telefont azért ne tegyük el teljesen, mert a park teraszáról csodás látvány nyílik a városra és a tengerre.

Az impozáns Királyi Palotába ugyan senki sem juthat be ingyenesen, ám azt nem sokan tudják, hogy a közeli Nemzeti Könyvtárba (Biblioteca Nazionale di Napoli) bárminemű költség nélkül léphetünk be. Az épület pedig nemcsak könyvekben bővelkedik, de lenyűgöző freskókban is – a Lonely Planet szerint érdemes délután 3 óra előtt érkezni, így ugyanis lehetőségünk lesz megnézni a könyvtár legidősebb könyveit is.  

Ha Nápolyról beszélünk, akkor a partmenti Lungomare-sétányt is muszáj megemlíteni, ami tökéletes záróállomása egy programdús napnak. A sétányról Caprit, a Vezúvot és persze a Castel dell’Ovo erődöt is láthatjuk, a legjobb pedig ha naplemente előtt nagyjából 1 órával indulunk útnak, mert ilyenkor minden aranyfénybe borul. A levezető sétát érdemes a pénztárcabarát Chalet Ciro 1952 cukrászdában kezdeni, majd a Castel dell’Ovónál befejezni, ami naplemente idején varázslatos köntöst ölt.