5 ország, ahol teljesen felülírták az időzónák szabályait

Az európai nyári időszámítás közép-európai idő (CET) szerint minden évben március utolsó vasárnapján, hajnali kettőkor lép életbe. Ez a váltás jó alkalmat ad arra, hogy megnézzük, világszerte milyen különlegességei vannak az időzónák rendszerének.

Az időzónákat a koordinált világidőhöz (UTC) viszonyítva határozzuk meg, amelynek kiindulópontja a nulladik délkör, vagyis Greenwich térsége. A Föld 360 fokra osztható, egy nap pedig 24 órából áll, így elméletben az idő 15 fokonként változik: kelet felé haladva egy órával előrébb járunk, nyugatra tartva pedig egy órával később.

Ilyen például Spanyolország, amely földrajzi elhelyezkedése alapján az Egyesült Királysághoz, Írországhoz és Portugáliához hasonlóan az UTC időzónájába tartozna, mégis a második világháború óta az UTC+01:00 szerinti időszámítást követi. A közhiedelemmel ellentétben az ország 1940-ben nem feltétlenül politikai szimpátia miatt váltott: Pere Planesas, a Spanyol Nemzeti Csillagászati Obszervatórium egykori kutatója az Euronewsnak úgy fogalmazott, hogy a döntést elsősorban gazdasági megfontolások indokolták, és az volt a cél, hogy az ország időszámítása jobban igazodjon más európai államokhoz. Az egységes idő megkönnyítette a nemzetközi kereskedelmet, a logisztikát és a közlekedést is.

Bár az elmúlt évtizedben többször is felmerült a visszaállás lehetősége, eddig még nem került rá sor. Ez nem is meglepő, hiszen egy ilyen változtatás az élet számos területén okozna fennakadásokat.

A világ harmadik legnagyobb országának számító Kína területileg alapvetően öt különböző időzónába esne, amelyek az UTC-hez képest +5 és +9 óra közötti eltérést jelentenének. Ehhez képest azonban az ország egységesen egyetlen időzónát használ, az UTC+08:00-t.

Az úgynevezett pekingi idő bevezetése mellett a Kínai Népköztársaság megalakulásakor döntöttek, részben azért, mert a lakosság mintegy 94 százaléka eleve ebben a sávban élt. Ez az ország nyugati részén okozza a legnagyobb eltéréseket: az afgán határt átlépve például akár háromórás különbséggel is szembesülhetünk. Emiatt a Hszincsiang-Ujgur Autonóm Területen a helyiek gyakran párhuzamosan használják a pekingi időt és az UTC+06:00-hoz igazodó, úgynevezett ürümcsi időt.

A világon csupán néhány ország használ félórás eltéréseket, és még kevesebb olyan akad, ahol 45 perccel kell előrébb vagy hátrébb állítani az órákat. Nepál ezek közé tartozik: a koordinált világidőhöz képest itt 5 óra 45 perccel járunk előrébb, ami a korábban általánosan használt helyi középidőből ered.

A helyi középidő a Nap legmagasabb állásához igazodik, ezt pedig később egységesítették, hogy egész évben használható legyen. Nepál esetében Katmandu helyi középideje szolgált alapul: az eredeti UTC+05:41:16-os értéket végül UTC+05:45-re kerekítették.

További érdekesség, hogy Nepál saját naptárt használ, a Vikram Samvatot, amely 56–57 évvel előrébb jár a Gergely-naptárhoz képest.

Az időzónák szempontjából Ausztrália a világ egyik legösszetettebb rendszere: az egyes államok maguk dönthetnek arról, melyik időzónát használják, és arról is, bevezetik-e a nyári időszámítást.

• Nyugat-Ausztrália egész évben az UTC+08:00 időzónát követi.
• Az északi terület és Dél-Ausztrália az UTC+09:30-at használja, utóbbi azonban nyáron UTC+10:30-ra vált.
• Queensland, Új-Dél-Wales, a Jervis-öböl területe, az Ausztráliai Fővárosi Terület, Victoria és Tasmánia az UTC+10:00 szerint működik, de nyári időszámításkor – Queensland kivételével – mind UTC+11:00-ra áll át.