Megfizethető, bohém és ingergazdag: Szarajevó 5 legjobb látnivalója

Bosznia-Hercegovina fővárosa a Balkán egyik legizgalmasabb történelmi jelentőségű fővárosa. Szarajevó a 15. században az Oszmán Birodalom kezére került, aminek hatására még ma is több mecsetet, török fürdőt és pezsgő bazárt láthatunk területén – ezek java része a Baščaršija néven ismert, macskaköves óvárosban helyezkedik el. A látkép az Osztrák-Magyar Monarchia hatására a nyugatias stílusú épületekkel egészült ki a 19. században, így Szarajevóra gyakran hivatkoznak úgy, mint a kelet és a nyugat találkozópontja. Történelmének legjelentősebb pillanata mégis az I. világháborút kirobbantó merénylet, Ferenc Ferdinánd 1914-es meggyilkolása volt. Szintén nagyban meghatározta a város történelmét a boszniai háború, ami végezetül Jugoszlávia felbomlásához vezetett.

De lássuk, mit érdemes megnézni Szarajevóban!

Szarajevó központjában, a Miljacka folyó partjától nem messze találjuk a Balkán egyik legrégebbi és legjelentősebb mecsetét. Az épületet Gázi Huszrev bég, Szarajevó leghíresebb oszmán kormányzója építtette fel 1530-ban: magas kupoláival, elegáns minaretjeivel és szimmetrikus udvarával gyönyörű példája a balkáni oszmán építészetnek.

A Miljackán átívelő Latin-hidat eredetileg a 16. században húzták fel, de mai formáját csak jóval később, a 18. században nyerte el. Nevét onnan kapta, hogy korábban közvetlen közelében terült el a latin-negyed, de a szerkezetet elsősorban az első világháborút kirobbantó merényletről ismerik. 1914. június 28-án ugyanis Gavrilo Princip itt gyilkolta meg a trónörökös Ferenc Ferdinándot és feleségét, Zsófiát – a történelmi eseménynek ma egy tábla állít emléket, de híd közelében helyezkedik el a Szarajevó Múzeum 1878–1918 is, ami interaktív módon mutatja be a korszakot és annak történéseit.

Szintén Szarajevó történelmét mutatja be a város alatt futó 800 méteres alagút, amit még 1993-ban ásott ki titokban a boszniai hadsereg. A célja az volt, hogy összeköttetést biztosítson a külvilággal, és megléte a háború idején kulcsfontosságú volt: az alagúton az élelmiszerektől kezdve a gyógyszereken át a sebesültekig, rengeteg mindent szállítottak, és úgy tudni, hogy naponta több ezer ember haladt át rajta. Egyik bejárata a Kolar család pincéjében helyezkedett el, mely épület ma múzeumként működik.

A természetközeli kikapcsolódásért érdemes felsétálni a csodás panorámát ígérő Trebević-hegyre is. A térség tele van túraútvonalakkal és kilátópontokkal, de népszerű látnivalónak számít az 1984-es téli olimpiáról megmaradt elhagyatott bobpálya is. A hegyet gyalogosan, de a városközpontból induló felvonón is megközelíthetjük.

Ugyan a Skakavac-vízesésért egy kicsit utaznunk kell, de a természeti látványosságot mindenképpen érdemes feltenni az útitervünkbe. A vízesés a Skakavac Természetvédelmi Park területén helyezkedik el, vize pedig közel 100 méteres magasságból zúdul alá. A parkban természetesen több túraútvonal is fut, az egyik legnépszerűbb kiindulópontnak viszont Nahovero bájos faluja számít – itt egyébként a sziklamászást is kipróbálhatjuk.