Európa egyik legszebb kisvárosát rejti ez a félreeső görög sziget

Görögország szélén, a török partokhoz közel terül el Szími apró szigete. A nagyjából 2500 fős hely a görög mitológiában is felbukkan: a hagyomány szerint innen származnak a khariszok, vagyis a kreativitás, a báj és a termékenység istennői. A szerelem védőszentjeiként emlegetett három grácia gyakran kísérte Aphroditét, Apollónt és Dionüszoszt, a művészetek pártfogóiként.

Érdekesség, hogy a történelem során több néven is ismerték a szigetet. A mai elnevezést a mítosz szerint Poszeidón feleségéről, Simi nimfáról kapta. A történet úgy tartja, hogy Simi adott életet Szími első vezetőjének, Hithoniosznak, aki később benépesítette az apró földdarabot.

Szími fénykorát a 14. században élte, elsősorban a tengeri szivacsoknak köszönhetően. A helyiek akkor főként hajóépítéssel és szivacshalászattal foglalkoztak, ezek az iparágak pedig ekkor lendültek igazán fel. A fellendülés nyomán számos, ma is látható templom épült. A 16. században a szigetet elfoglalták a törökök, és a térségben betöltött szerepe ezután sem csökkent.

Szími virágzásának a források elapadása és a gőzhajók elterjedése vetett véget: a 20. század elejére a térség hanyatlásnak indult, a lakosság jelentős része pedig idővel elvándorolt. Ma többnyire a sziget északi oldalán, a Szímivel azonos nevű városban élnek, amit sokan Európa egyik legszebb kisvárosának tartanak, ráadásul a túraútvonalak túlnyomó része is innen indul. 

Nem véletlen, hogy Szími arculata kicsit kilóg a környékbeli szigetek közül, hiszen csak 1948-ban került Görögországhoz. Előtte, 1912-től Olaszországhoz tartozott, és valószínűleg ennek is szerepe van abban, hogy a szigetvárost ma különleges, színes házak díszítik.

Szími egyik legismertebb pontja a hegyekkel körülölelt jialoszi (Gialos) kikötő, ahol a part mentén éttermek, bárok és kisebb boltok sorakoznak. A közelben találjuk az óvárosként emlegetett Chorio-negyedet is, amelyet a kikötőből nagyjából 350 lépcsőfokon feljutva érhetünk el.

A panorámáért érdemes felsétálni a Citadellához, ahonnan már nincs messze a Régészeti Múzeum sem. A partra visszafelé rábukkanhatunk Szími vízmalmaira és a rejtélyes Pontikokastro kör alakú építményére is. A teóriák szerint akár ősi temetkezési hely is lehetett, mások viszont úgy tartják, hogy az állattenyésztésben játszott szerepet.

A templomok közül a legjelentősebb és leglátványosabb a déli oldalon magasodik. A Panormitisz városában található Mihály arkangyal-templom közvetlenül a vízparton található. 

Sziget lévén természetesen több szép strand közül is választhatunk. A központtól könnyen elérhető például a Pedi Beach, de az Emporios Beach és a Toli Beach sincs messze. A legszebb partszakaszokért viszont érdemes a keleti oldalt célba venni: itt találjuk a Marathounda-öblöt és a meredek sziklák alatt húzódó Szent György-öblöt is.

A nyugati part mentén közben számos kisebb öböl bújik meg, így egy hajós kirándulás is jó ötlet lehet, ha több helyet bejárnánk egy nap alatt.