2026-08-25
Másfél négyzetméteres fülkékben élnek Tokió rejtett hajléktalanjai
Bár Tokió a világ egyik leggazdagabb és legfejlettebb metropolisza, a városban a lakhatási válság egy kevésbé látható formája is jelen van: sokan az utca helyett éjjel-nappal nyitva tartó internet- és mangakávézók apró fülkéiben töltik az éjszakáikat. Japánban őket „net cafe refugees”, vagyis az internetkávézók menekültjei néven emlegetik.
Tokió Sindzsuku negyedében számos éjjel-nappal nyitva tartó internet- és mangakávézó működik. A többnyire csendes üzletekben másfél-két négyzetméteres, tatamival vagy bőrkanapéval berendezett privát fülkék sorakoznak, amelyek eredetileg néhány órás pihenésre szolgálnak. Vannak azonban, akik számára ezek a szűk helyiségek rendszeres éjszakai szállást jelentenek.
Egy 2017-es tokiói kormányzati felmérés mintegy négyezerre becsülte azok számát, akik internetkávézókban töltötték az éjszakáikat. Civil szervezetek becslései szerint ugyanakkor ennél jóval többen, akár 15 ezren is élhetnek hasonló körülmények között.
A jelenség a kétezres évek közepén vált szélesebb körben ismertté, és azóta a japán nagyvárosi lakhatási bizonytalanság egyik kevésbé látható formájává vált. Ezek a kávézók, az úgynevezett manga kissatenek eredetileg képregényolvasásra és internetezésre szolgáltak, később azonban a változó igényekhez alkalmazkodva fokozatosan átalakultak.
Ma a mangák mellett ingyenesen használható italautomaták és zuhanyzók is rendelkezésre állnak, egyes helyeken pedig mosási lehetőséget és különféle szórakozási szolgáltatásokat is kínálnak.

A fülkékben éjszakázók közül sokan nem az utcán élnek, ezért a hajléktalanság szűk japán hivatalos definíciója alapján a statisztikákban sem jelennek meg. Beszámolók szerint 80-90 százalékuk rendezett megjelenésű, okostelefont használ, és rendszeresen dolgozik.
A jelenség egyik oka a japán munkaerőpiac merevsége: sokan részmunkaidős vagy alkalmi foglalkoztatásban dolgoznak, jövedelmük alacsony és kiszámíthatatlan, helyzetük javítására pedig kevés lehetőségük van.
Ez a bizonytalan anyagi helyzet a lakhatást is megnehezíti, hiszen sokan nem tudnak megfelelni a hagyományos bérleti piac feltételeinek. Az állandó lakcím hiánya közben a stabil, jól fizető munka megszerzését is akadályozhatja, biztos jövedelem nélkül pedig lakást bérelni sem egyszerű.
Fiatalok és nők is kerülnek ilyen helyzetbe, köztük olyanok, akik nehéz otthoni körülmények elől távoztak. A bizonytalan lakhatás és foglalkoztatás így könnyen egymást erősítő helyzetté válhat, amiből rendkívül nehéz kitörni.

A netkávézókban különböző időtartamokra lehet helyet foglalni, az éjszakai csomagok pedig rendszerint jóval olcsóbbak egy hagyományos tokiói szállodai szobánál: jellemzően két-háromezer jen, vagyis nagyjából négy-hatezer forint. Havi szinten számolva ez töredéke lehet a tokiói albérletek vagy más szállások költségének, ráadásul kauciót és rezsit sem kell fizetni, az internetelérés pedig biztosított.
A hatóságok régóta próbálnak megoldást találni a helyzetre. A pandémia idején, amikor a kávézóknak be kellett zárniuk, a kormány például ideiglenesen szállodai szobákban helyezte el az érintettek egy részét, a jelenség mögött álló alapvető problémák azonban nem szűntek meg. A magas megélhetési költségek és a nehezen hozzáférhető szociális ellátórendszer miatt így ma is sokan a netkávézókban találnak menedéket Tokióban.
Olvasd el ezt is!
Kövessétek a közösségi csatornáinkat is, így nem maradtok le folyamatosan frissülő tartalmainkról: Drive Magazine néven ott vagyunk a TikTokon, az Instagramon, a YouTube-on és a Facebookon is!


