Egy étel, amit régen lenéztek, ma hungarikumként ünnepelnek

A hamuesgyemant.hu cikkében olyan ételeket gyűjtött össze, amelyek egykor a szegénység szimbólumainak számítottak, ma viszont nemcsak hogy milliók kedvencei, de igazi ínyencségeknek is tekinthetők. A listában a libamáj is szerepel, amely ma egyaránt megtalálható a háztartásokban és a csúcsgasztronómiában. 

Ez azonban nem volt mindig így: a libamájat sokáig csak a vidéki gazdaságokban készítették, ott is inkább csak mellékesen, mivel a libát eredetileg csak zsírjáért és húsáért tartották a ház körül. A máj évszázadokkal korábban még nem számított különlegességnek, a változást csak a 18-19. század fordulópontja hozta el. Franciaországban és Magyarországon is ekkoriban kezdték el tudatosan hízlalni a libákat, a hízott libamáj pedig idővel nemcsak a gasztronómia egyik legnagyobb értékévé vált, hanem egy önálló, kifinomult étkezési kultúra is kialakult köré.

Ahhoz, hogy luxuscikké váljon, még egy kicsit várni kellett: a kísérletező francia szakácsok csupán a 19. század végén kezdték el beemelni a libamájat a legdrágább alapanyagok közé. Ma olyan különlegességekkel együtt tálalják, mint a szarvasgomba, a karamellizált gyümölcs vagy a tokaji aszú. 

Érdekesség, hogy Magyarország ma kész libamáj-nagyhatalom. Az Agrárszektor 2023-ban publikált cikke szerint például évente hozzávetőleg kétezer tonnányi libamájat állítunk elő, amivel világszinten is az egyik legnagyobb szereplőnek számítunk. A hízott libamáj tekintetében pedig olyannyira jelentősek vagyunk, hogy a világ termelésének nagyjából 80 százaléka itthon zajlik. Az áru jelentős része persze exportra kerül, így ne lepődjünk meg azon, hogy ha külföldön libamájas fogást rendelünk, akkor nagy eséllyel magyar terméket kapunk majd.