Hol szedhetünk medvehagymát? Ezek a legjobb lelőhelyek Magyarországon

A medvehagyma elsősorban árnyékos, lombhullató erdőkben, völgyekben és patakok mentén terem. Fejlődéséhez elengedhetetlen a párás levegő, valamint a szerves anyagokban és nedvességben gazdag talaj. Megfelelő körülmények között gyorsan elszaporodik, és nem ritka, hogy nagyobb erdei tisztásokat is zöld levelek borítanak.

Fontos tudni, hogy saját fogyasztásra legfeljebb 2 kilogramm medvehagymát gyűjthetünk, bár egyes nemzeti parkokban ettől eltérő szabályok is érvényben lehetnek. Védett területeken csak az illetékes természetvédelmi hatóság engedélyével szabad szedni, a besorolásokról pedig a NÉBIH térképes weboldalán tájékozódhatunk. Kereskedelmi célú gyűjtést engedély nélkül nem lehet végezni.

A hivatalos előírások mellett érdemes a természetvédelmi szempontokra is figyelni: ne szedjük le egy kisebb területről az összes növényt, és csak annyit vigyünk haza, amennyit valóban fel is használunk. A medvehagymát semmiképpen se hagymástul tépjük ki, inkább vigyünk magunkkal egy ollót, és azzal vágjuk le a leveleket.

Hazánk számos pontján előfordul a növény, elsősorban a Dunántúl erdeiben és a Mecsek környékén. Tatabányánál és a Keszthelyi-hegységben található Válluson például medvehagymáról elnevezett tanösvényeken is végigsétálhatunk.

A Mecsekben Orfű például kiváló kiindulópont: az Éger-völgy, a Száraz-kúti pihenő és az Égett-szállás környéke különösen gazdag medvehagymában. A Bakonyban Hárskút, Bakonybél, Eplény, Pécsely és Zirc térségével sem tévedhetünk. Zala vármegyében főként Rezi és Cserszegtomaj környékén, valamint Nagykanizsától északnyugatra, a Bocska melletti erdőkben érdemes keresgélni.

Emellett a Gerecse vidéke (Pusztamarót), Sopron külterületei, a Vértes, Balatonkenese térsége és Abaújvár erdei is bővelkednek a tavasz egyik legnépszerűbb fűszernövényében.

(Források: Aktív Kalandor, Turistamagazin)