Forradalmasíthatta volna a közlekedést, túl szürreálisnak bizonyult: ilyen volt az egysínű vasút
Az 1910-es, Brennan-féle egysínű vasút
Fotó: Universal History Archive / Universal Images Group / Getty Images

2026-04-15

Forradalmasíthatta volna a közlekedést, túl szürreálisnak bizonyult: ilyen volt az egysínű vasút

Az 1900-as évek elejére a vasút már kiforrott technológiának számított. Ennek ellenére akadtak mérnökök, akik nem a meglévő rendszerek finomhangolásában látták a jövőt, hanem teljesen új alapokra helyezték volna a két sínen közlekedő járműveket. Közéjük tartozott Louis Brennan is, aki 1910-ben Londonban egy olyan találmányt mutatott be, amely első pillantásra szinte fizikai képtelenségnek tűnt: egy vonatot, amely egyetlen sínen egyensúlyozott.

Brennan elképzelése egyszerre volt meglepően egyszerű és radikális. Ha ugyanis egy szerelvénynek csak egyetlen sínre van szüksége, a pályaépítés olcsóbbá válhat, a vonat pedig kisebb helyigénnyel, szűkebb ívekben is közlekedhet. A korabeli egysínű rendszerek többnyire magas, bonyolult tartószerkezeteken futottak, ő azonban egy földön haladó megoldásban gondolkodott, amely közelebb állt a hagyományos vasúthoz. A látvány ennek ellenére meghökkentő maradt: a szerelvény úgy haladt az egyetlen sínen, mintha bármelyik pillanatban oldalra dőlhetne.

A stabilitás kulcsa a jármű belsejében rejtőzött. Az ötletgazda giroszkópokat épített a szerkezetbe, vagyis nagy sebességgel forgó tárcsákat, amelyek ellenállnak a kibillentésnek. Az elv ismert volt, alkalmazása ilyen léptékben azonban komoly mérnöki kihívást jelentett. Kanyarodáskor például a giroszkópok nem a várt irányba reagálnak, hanem arra merőlegesen mozdulnak el, ami könnyen instabillá tehetné a járművet. Brennan ezt úgy hidalta át, hogy két, egymással ellentétes irányban forgó rendszert használt, amelyek kiegyenlítették egymás hatását.

A teljes méretű prototípus körülbelül tizenkét méter hosszú, huszonkét tonnás szerkezet volt, amelyet így kellett egyensúlyban tartani.
Image
Az 1910-es Brennan-féle monotrail, azaz az egysínű vasút,
Fotó: Science & Society Picture Library / SSPL / Getty Images
Hogyan működött?

Ehhez a feltaláló egy sűrített levegővel működő szabályozórendszert épített be, amely azonnal reagált a legkisebb kilengésekre is. A giroszkópok mozgását folyamatosan korrigálta, így a szerelvény szinte észrevétlenül tért vissza egyensúlyi helyzetébe. A hamuesgyemant.hu által idézett korabeli beszámolók szerint a vonat még akkor is stabil maradt, amikor az utasok egy oldalra húzódtak.

Nem meglepő, hogy a bemutató szenzációt keltett. A londoni közönség egy olyan járművet látott, amely látszólag szembement a fizika törvényeivel: egyetlen sínen futott, kanyarban bedőlt, mégis végig stabil maradt.

Az ötlet végül mégis megbukott.

Ennek egyik fő oka az addigra már kiépült, kétsínes vasútrendszer volt, amely megbízható és üzletileg is kiszámítható módon működött. Másrészt, bár Brennan megoldása lenyűgözőnek bizonyult, túl összetettnek és költségesnek tűnt a széles körű bevezetéshez. Minden egyes kocsi külön giroszkópos rendszert igényelt volna, ami nemcsak a beruházási költségeket növelte volna meg, hanem a karbantartást is jelentősen megnehezítette volna.

Kövessétek a közösségi csatornáinkat is, így nem maradtok le folyamatosan frissülő tartalmainkról: Drive Magazine néven ott vagyunk a TikTokon, az Instagramon, a YouTube-on és a Facebookon is!




még több Tech