A Sacher-torta titka: így lett egy tanonc desszertjéből világhírű klasszikus

Az édesség eredetét egy 16 éves tanonc, Franz Sacher nevéhez kötik, aki 1832-ben egy rendkívüli jelentőségű feladatot kapott: Klemens von Metternich herceg vendégei számára kellett egy különleges desszertet megalkotnia.

A történet úgy tartja, hogy a fiatal Sacher egy klasszikus csokoládétortát készített, amelyet baracklekvárral és csokoládémázzal egészített ki – így született meg a ma ismert Sacher-torta. A források szerint azonban egy sokkal szövevényesebb eredettörténet állhat a háttérben, mivel ez a változat Sacher fia, Eduard révén vált ismertté, ráadásul nem is teljesen visszakövethető.

Annyit biztosan tudni, hogy a süteményt már a 19. század második felében is ismerték. Egy 1897-es szakácskönyvben például egy meglepően egyszerű recept olvasható, amely nem tartalmaz sütőport, így a tészta sűrűbb és tömörebb lesz a modern változatokhoz képest. A jellegzetes karaktert a csokoládé és a baracklekvár párosa adja, amely máig meghatározza az ízvilágot.

A Sacher-torta akkor vált igazán ismertté, amikor Eduard megnyitotta saját kávéházát, majd a híres Hotel Sachert, amely hamar a bécsi társasági élet egyik központjává vált. Ahogy a hamuesgyemant.hu is kiemeli, a desszertet elsősorban az operába járó közönség rendelte meg.

A 20. század elején komoly jogi vita alakult ki a Sacher család és a Demel cukrászda között az „eredeti Sacher-torta” név használata miatt. Sacherék korábban pénzügyi problémákra hivatkozva megváltak a névhasználati jogtól, amit a cukrászda vett át. Később a hotel új tulajdonost kapott, aki továbbra is árulta a desszertet. Az ügy egészen a bécsi legfelsőbb bíróságig jutott, hosszas pereskedés után végül a Hotel Sachernek ítélték meg az „Original Sacher-Torte” elnevezés használatát, míg a Demel saját verzióját Eduard Sacher-tortaként árulhatta.

A Hotel Sacher napjainkban is évente több százezer tortát készít, amelyek nagy részét külföldre exportálják. A klasszikus felszolgálás része a cukrozatlan tejszínhab és egy csésze kávé, amely ellensúlyozza a sütemény tömör, intenzív csokoládés karakterét. A recept változatai között ma is vannak apró eltérések, amelyek többek között a lekvár rétegezésében, a máz állagában vagy a csokoládé arányában nyilvánulnak meg.